Tokaj-Hegyalja a legendák és csodák földje, ahol óriások harcából hegy nő, amelyen aztán boszorkányok járják táncukat. Ahol a varázserejű föld arany vesszőt terem, és tündér könnye nektárt fakaszt, ahol tekervényes pincerendszerek mélyén érlelik a világhíres aszút. Ahol fenséges kastélyok, évszázados épületek mesélnek a kíváncsi utazónak. És ahol még az is megtörténhet, hogy Szeles, a gólya és Berkec, a béka elválaszthatatlan barátok lesznek, és együtt járják a vidéket Sátortól Sátorig.
Tokaj-Hegyalja a legendák és csodák földje, ahol óriások harcából hegy nő, amelyen aztán boszorkányok járják táncukat. Ahol a varázserejű föld arany vesszőt terem, és tündér könnye nektárt fakaszt, ahol tekervényes pincerendszerek mélyén érlelik a világhíres aszút. Ahol fenséges kastélyok, évszázados épületek mesélnek a kíváncsi utazónak.
És ahol még az is megtörténhet, hogy Szeles, a gólya és Berkec, a béka elválaszthatatlan barátok lesznek, és együtt járják a vidéket Sátortól Sátorig.
TÉRKÉP
Hercegkút
világörökségi helyszín
Hercegkúton két világörökségi helyszín található: a község északnyugati részén a Kőporosi pincesor, délkeleten pedig a Gombos-hegyi pincesor. A hegyoldalba vájt, egymás felett négy szinten sorakozó pincesorok mesebeli látványt keltenek. A háromszög alakú, kővel rakott pincebejáratok sora a tokaji borvidék egyik szimbólumává vált.
A hercegkúti pincéket az ide érkező sváb telepesek vájták a hegyoldalba az 1700-as évek közepén. Ezekben laktak, mielőtt a falu házai felépültek.
Sárospatak
világörökségi helyszín
A sárospataki Rákóczi várkastély parkja alatt húzódik Tokaj-Hegyalja egyik legnagyobb és legszebb pincéje. Régen királyok és fejedelmek tulajdona volt, nagytermében a Rákóczi család kóstolta borait. Azért különleges, mert hegyalja pincéi általában alacsony, keskeny járatok, amelyekben a hordók között éppen egy ember fér el kényelmesen. Ilyen pompás nagyterme ezen kívül csak a tokaji Rákóczi Pincének van.
A pincék falait a Cladosporium Cellare nevű nemespenész borítja. Ez nagyon fontos a borok érlelése szempontjából, mert biztosítja a pincék egyenletes páratartalmát.
Sátoraljaújhely
világörökségi helyszín
A sátoraljaújhelyi Ungvári pincék mesebeli hangulatot keltenek. A pincéket az 1200-as években pálos szerzetesek kezdték el kivájni, és a borok érlelése mellett menedéknek, tárolónak is használták árvízkor vagy harcok idején. A 27 pincéhez több mint 10 km járatrendszer tartozik, és akár 13 000 hordó bort lehet tárolni bennük
Sátoraljaújhelyen van az egyetlen bortemplom. A fatornyos, erdélyi vártemplomra emlékeztető épület nem templomnak, hanem közpincének épült, borfeldolgozó üzemmel és saját pincerendszerrel.
Tolcsva
világörökségi helyszín
Tolcsva nyugati domboldalának mélyén egyedülálló pincerendszerek húzódnak. Ezeket a középkorban, a 13. századtól kezdve vájták a puha vulkáni tufába. Az Oremus pincék és a Tolcsvai Bormúzeum pincéi világörökségi helyszínek. Az Oremus pincelabirintus 4 km hosszú, többszintes járataiban sok ezer hordó és palack bor pihen.
Az Oremus egy híres sátoraljaújhelyi dűlő és egy szőlőfajta neve. A legenda szerint Szepsy Laczkó Máté erdőbényei református prédikátor az Oremus-dűlőben termett szőlőből készítette az első aszúbort Lorántffy Zsuzsannának.
Vámosújfalu
A Bodrog jobb partján vezetett régen a Galíciai kereskedelmi út, amely összekötötte Pestet és Galíciát (ma Lengyelország és Ukrajna területén van). A hegyaljai útszakasznak több vízfolyást kellett áthidalnia, mivel erre folynak a hegyekből a patakok a Bodrogba. Vámosújfalun a Tolcsva-patak fölé hosszú, hatlyukú híd épült. Általában csak két lyukon csörgedezik a patak, áradáskor azonban előfordul, hogy mind a hat lyukon keresztül zubog a víz.
Sárospatak és Szegilong között ma is nyolc régi, boltozott kőhíd áll. A szegilongi, a sárazsadányi és az olaszliszkai hidak különlegesek a csúcsíves formájuk miatt. Ilyeneket csak Hegyalján láthatsz!
Tolcsva
A tokaji borvidék fajtaborai elsősorban furmint és hárslevelű, kisebb arányban sárga muskotály szőlőből készülnek. A szamorodni az egészséges és a nemes rothadásnak indult, vegyesen szedett fürtök bogyóiból készül. Az aszúbor alapját a külön szedett aszúszemek adják. A Tolcsvai-medence mikroklímája különösen kedvez a kései szüretnek, amely a természetes édes borok egyik titka.
Ma Tokaj-Hegyalján csak ezt a 6 fajta szőlőt lehet termelni: furmint, hárslevelű, sárga muskotály, kövérszőlő, zéta, kabar.
Tokaj
A borvidék legdélibb városa, egyben névadója Tokaj. A tokaji név világszerte egyet jelent az aszúval, amit a borok királyának és a királyok borának is neveznek. Az aszúborhoz az aszúszemeket, azaz a Botrytis cinerea gomba által megtámadott és nemesen rothadt (töppedt) szőlőbogyókat október-novemberben szemenként szüretelik.
Az aszúbor lehet 5 vagy 6 puttonyos, attól függően, hogy hány puttony (kb. 25 l) aszúszemet adnak egy gönci hordó (136 l) alapborhoz vagy forrásban lévő musthoz (murcihoz). Az aszút legalább 2 évig tölgyfa hordóban érlelik.
Tarcal
A hegyaljai szőlők javarészt uralkodók és főurak birtokában voltak. A tehetős birtokosok a mezővárosokban építették fel kúriáikat és kastélyaikat. A díszes kastélyok gazdagságot és műveltséget sugároztak, nagy kertek és pincék tartoztak hozzájuk. Tarcalon található a Rákóczi család egyik udvarháza, és a fényűző Degenfeld-kastély.
A Rákócziak voltak Hegyalja legnagyobb birtokosai. A család kastélyaival és udvarházaival több hegyaljai településen, így Bodrogkeresztúron, Tokajban, Tállyán és Mádon is találkozhatsz.
Tállya
Tállya dűlőit a geológiai adottságok miatt Tokaj-Hegyalja legjobb szőlőtermő helyei között tartják számon. Az itteni Kopasz-hegyen és Dorgó-tetőn hatalmas tájseb emlékezetet rá, hogy közel száz éve bányásszák az andezitet, amit útépítésekhez és vasúti töltésekhez használnak.
II. Rákóczi Ferenc szőlőbirtokainak jövedelméből fedezte a szabadságharc költségeinek nagy részét. A folyékony aranynak is nevezett aszút bordiplomáciai eszközként uralkodók támogatásának elnyerésére is bevetette.
Szerencs
A Hegyaljára kevéssé jellemző ipar egyik központja Szerencsen alakult ki. Az 1889-ben alapított cukorgyárat 2008-ban bezárták. Egyes épületei műemléki védettséget kaptak. A bejárata előtti emlékparkban megnézheted a gyár bronzból öntött makettjét. A szomszédjában nyitották meg 1923-ban a csokoládégyárat, amely Szerencsi Bonbon néven máig működik. Finomságait a Csokoládé Fesztiválon is megkóstolhatod.
Szerencset Hegyalja kapujának is nevezik. Ezt szimbolizálja a kapuzat, amely a Miskolc felől érkezőket fogadja a város határában.
Sátoraljaújhely
Kazinczy Ferenc író, költő és a nyelvújítás vezéralakja 25 évig élt Széphalmon. Az 1800-as évek elején innen irányította a magyar irodalmi életet és a magyar nyelv megújítását. A háza helyén ma emlékcsarnok áll. A körülötte elterülő emlékpark rengeteg kincset rejt. Itt van a Magyar Nyelv Múzeuma, a Kazinczy sírkert, több érdekes szobor és történelmi emlék is.
Széphalom ma Sátoraljaújhely egyik városrésze. Eredetileg Kisbányácskának hívták, és önálló falu volt. Kazinczy nevezte el Széphalomnak.
Sárospatak
A sárospataki Rákóczi-vár büszkén magasodik a Bodrog fölé. A Vörös-torony helyenként akár 7 méter vastag falai mögött védőfolyosó húzódik. Szűk lőréseiből biztonságban tüzelhettek a várvédők az ellenségre. Az öreg palota lovagtermében tartotta II. Rákóczi Ferenc az utolsó kuruc országgyűlést. Az erődszerű toronyhoz hangulatos várkastély kapcsolódik. Legszebb része az oszlopos-árkádos Lorántffy-loggia.
Hogy Hegyalja és a Rákócziak története milyen szorosan összeforrt, arról mindent megtudhatsz, ha megnézed a vármúzeumban a Rákócziak dicső kora című kiállítást.
Szegilong
A bodrogzugi Long-erdőről elnevezett falunál a Bodrog partja szakadékos, és a víz helyenként akár 10 méter mély is lehet. A tiszta vízben ponty, dévérkeszeg, amur, csuka, süllő él, és 50-60 kilós harcsák is előfordulnak. A partszakasz népszerű horgászhely.
Szegilongot kőporosnak is nevezték, mert kőport bányásztak a környékén. Az egykori kőporbányákat Szegilong és Szegi határában Kelet-Közép-Európa legnagyobb, kétszintes borospince-rendszere köti össze.
Szegi
Tokaj-Hegyalja legendáiból kalandos tündérregényt lehetne írni, óriásokkal, tündérekkel, kincsekkel, várakkal és titkos alagutakkal. A Szegi várról például az a történet járja, hogy elsüllyedt, és a kincsei után kutató helyiek különös írással írt palackpostát találtak. Abban pedig üzenet állt, hogy ne ássanak a kincs után, mert ha megnyitják a hegyet, a benne rejlő tengerszem elárasztja a vidéket.
A szőlő Hegyalja legdrágább, de nem egyedüli kincse. A természet bőkezűen bánt az itteni településekkel. Szeginek például a porcelángyártáshoz használt kaolin jutott, noha a bánya és a gyár már rég bezárt.
Sárazsadány
A hegyaljai falvak lakói a szőlőművelés mellett különféle foglalkozásokból biztosították megélhetésüket. A Bodrog-parti Sárazsadány lakói egykor főleg halászattal foglalkoztak. Az itteni néprajzi kiállítás Hegyalja valamennyi hagyományos mesterségét és eszközeit bemutatja, a halászattól, a méhészeten, a fazekasságon, a földművelésen át a népi gyógyászatig.
A Bodrog a horgászok és a vízitúrázók paradicsoma. Mielőtt vízre szállsz vagy kiveted a csalit, szerezd be hozzájuk az engedélyt!
Rátka
Hegyalja népessége a török háborúk, a Rákóczi-szabadságharc és az akkoriban pusztító kolerajárványok miatt erősen megfogyatkozott. Részben a népesség pótlására, részben az akkorra már nemzetközi hírű borkultúra folytatására a XVIII. század közepén német telepesek érkeztek. A sváb hagyományokat a mai napig őrzik Hercegkúton és Rátkán: van német óvoda és iskola, sváb zenekar, tájház és ünnepek.
Rátkai Schwaben parkban látható Betelepülési emlékmű az „ulmi skatulyát”, azaz egy dereglyét ábrázol, amellyel annak idején a sváb családok Magyarországra érkeztek.
Olaszliszka
A Bodrog egyik kanyarjánál fekvő Olaszliszka homokos partja ideális pihenőhely a vízitúrázóknak. Itt kezdődik, és Tokajig tart a Tisza és Bodrog által határolt Bodrogzug. A vadregényes természetvédelmi terület élővilága különleges. Holtágaiban sulyom, mocsárrétjein kornistárnics, ligeterdeiben feketególya él.
Bodrogzug a téli hóolvadáskor és a tavaszi esők idején is teljesen víz alá kerülhet. Az árvíz levonulása után visszamaradó tavak, morotvák, holtágak víztükréről felszálló pára létfontosságú a szőlő aszúsodásához.
Mezőzombor
Tokaj-Hegyalja dűlőit patinás, történelmi borházak ékesítik. Az egyik leghíresebb a Mezőzombori Sárga Borház. A borház a Disznókő birtokhoz tartozik, amely a múltban nagy magyar nemesi családok birtoka volt. A mai borházat gróf Lónyay Menyhért országgyűlési képviselő, pénzügyminiszter, miniszterelnök építtette présháznak a 19. század közepén. Ma étterem működik benne.
A szőlőhegy tetején egy hatalmas szikla található, amelynek formája vaddisznóra emlékeztet. Erről a szikláról kapta a nevét a dűlő és a birtok.
Monok
1802-ben Monokon született Kossuth Lajos. Szülőháza megmaradt az eredeti formájában, és ma Kossuth emlékkiállítás látható benne. Itt megismerheted a nemzeti függetlenségért vívott harc kimagasló politikusának életútját és az 1848-49-es szabadságharc történetét.
Kossuth Lajos születése után nem sokkal a családja Olaszliszkára költözött. Az egykori postamester házat, amelyben laktak, a mai napig Kossuth-háznak nevezik.
Mád
Tokaj-Hegyalja települési képét a dombokon és völgyekben sorakozó történelmi mezővárosok határozzák meg, közéjük tartozott Mád is. A választott vezetők által irányított mezővárosok legfontosabb kiváltsága a vásártartási jog volt. A mezővárosokban virágzott a kereskedelem és az ipar, így sorra épültek a kereskedők, iparosok, nemesek díszes, városias épületei.
A mezővárosoknak általában nem volt joguk városfalat építeni, így sokszor a nyílt mezőn álltak, a falvakhoz hasonlóan. Innen ered a mezőváros elnevezés.
Legyesbénye
Tokaj-Hegyalján Magyarország négy tája ér össze: Zempléni-hegység, Taktaköz, Nyírség, Bodrogköz. Legyesbénye Hegyalja legnyugatibb települése, itt találkozik a folyók hordalékán kialakult Taktaköz a Zempléni-hegység lankás dombjaival. A Legyesbénye feletti Fúló-hegy régészeti lelőhely.
A legyesbényei sétáló- és emlékparkban Szent István, Szent László és Mária 4 méter magas szobrai és Tokaj-Hegyaljáról szóló idézetekkel vésett szabadtéri kőkönyvtár vigyázzák a tájat.
Hercegkút
Tokaj-Hegyalja legkülönlegesebb építményei a borospincék. Mindegyiknek más a története, a kialakítása és a hangulata. Vannak zegzugos pincelabirintusok, fényűző földalatti lovagtermek, és kis lyukpincék is. A hercegkúti pincék is lyukpincék, vagyis egy pincelejárthoz egy pinceág tartozik. Hagyományosan egy ág egy család tulajdonában van.
A térségben összesen hat pince kiemelt világörökségi helyszín: a hercegkúti Kőporosi és Gombos-hegyi pincesorok; a sárospataki Rákóczi-pince; a Tolcsvai Bormúzeum pincéi; a tolcsvai Oremus pincék és a sátoraljaújhelyi Ungvári pincesor.
Golop
Tokaj-Hegyalját észak-déli irányban a 39-es főút szeli át. Régen erre vezetett a Kassa–Eperjes–Bártfa Borút, amelyen a kereskedők északra szállították a tokaji borokat. A mai főút közelében van Golop, ahol a Vay család két kastélyt is építtetett. Ezek között húzódott egykor Abaúj és Zemplén vármegye határa, amelynek helyét ma tujasor jelöli.
A borvidék több településén állnak különös fainstallációk, amelyeket építészhallgatók készítettek. Az ihletet a környezetből merítették. Így kerültek kádárgúlák Golop vasútállomására, periszkópkilátó és füstölő Szerencsre, Fülöp-emlékmű Bodrogkeresztúrra, Tűzvíznéző sziget Bodrogkisfaludra.
Erdőhorváti
Tokaj-Hegyalja híres gasztronómiai különlegessége az erdőhorváti főtt-sült, kerek perec. A 20. században Erdőhorváti nemcsak Hegyalja, hanem az ország egyik perecsütő központjává is vált. A perecsütő asszonyok 10-esével felfűzve árusították portékájukat a hegyaljai vásárokon.
Az üvegpalack csak a 18. században terjedt el, előtte hordóban vagy bőrtömlőben szállították a bort. A palackokat az erdei hutákban gyártották. A Zempléni-hegységben lévő apró falvak – Óhuta, Középhuta, Újhuta, Háromhuta, Kishuta, Nagyhuta, Vágáshuta – nevükben őrzik az egykori üveghuták emlékét.
Erdőbénye
A tokaji borvidék mértani közepén, a Mulató-hegy körül sorakoznak Erdőbénye házai. A település messze földön híres kádármestereiről. A régi szüreti mulatságok látványos attrakciója volt a hordókészítés fázisait megelevenítő kádártánc, amit ma Bor, Mámor, Bénye… fesztiválon te is megnézhetsz.
A hordó alapanyaga befolyásolja a bor érését, zamatát és színét. A Zempléni-hegység barna erdőtalaján nő a kocsánytalan tölgy, amiből a Tokaj-hegyaljai hordók készülnek: a 136 literes gönci hordó, a 210 literes szerednyei hordó és a 68 literes átalag.
Bodrogolaszi
A hegyaljai települések gazdag története egészen az Árpád-korig nyúlik vissza. Az Árpád-házi királyok korából több templom a mai napig megmaradt, és ezek a térség épített örökségének fontos részei. Az egyik legértékesebb és legrégebbi templom Bodrogolasziban van. A Szentháromság templom egy Bodrog-parti magaslatra épült, így akár vízen, akár országúton érkezett valaki, már messziről láthatta a tornyát.
Hegyalja különlegessége, hogy az apró településeken több különböző felekezet is békességben élt együtt. Katolikus, református, evangélikus, görög katolikus templomok és zsinagógák épültek egymáshoz közel.
Bodrogkisfalud
Tokaj-Hegyalján, a Bodrog mentén kis falvak sorakoznak, akárcsak egy nyakláncra felfűzött gyöngyszemek. A falvak tájházaiban őrzik a régi hagyományokat, népszokásokat és a helyi mesterségekhez kapcsolódó tudást. A Bodrogkisfaludi Tájház eredeti, jellegzetes parasztház, ha ellátogatsz oda, megismerheted, hogyan éltek régen a falusiak.
Bodrogkisfaludot csak egy utca választja el Bodrogkeresztúrtól, és a másik irányban Szegi is csak egy kőhajításnyira van.
Makkoshotyka
Az apró hegyaljai falu nevét a kirándulók jól ismerik, mert erre vezet az Országos Kéktúra útvonala. A Zempléni-hegység tölgyeseiben vaddisznó, szarvas, őz és muflon is él. Sőt, visszatelepülőben van az eredetileg őshonos hiúz és farkas. Ha arra kirándulsz, keresd meg a Hotyka-patak mellett az erdészemlékművet, és olvasd el az erdő fohászát!
Ha a Zemplént szeretnéd felfedezni, járd végig a Rákóczi-túrát. A majdnem 60 km-es útvonal érinti Erdőhorvátit, Hercegkutat és Sárospatakot is. Sátoraljaújhelyen, a Kalandpark területén kanyargó Magas-hegyi tanösvény vár.
Abaújszántó
Egy régi mondás szerint Sátornál kezdődik és Sátornál végződik Tokaj-Hegyalja. Az abaújszántói Sátor-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy a borvidék szőlőit északról óvó Zempléni-hegység része. A harmadik sátor a tokaji Kopasz-hegy.
A hegyek vulkáni kőzetei adják az ásványokban gazdag nyiroktalajok, a lösz pedig a lösztalajok alapját, amelyeken a tokaji szőlők teremnek.
Bekecs
Tokaj-Hegyalja jellegzetességeinek és történetének bemutatására több tanösvényt is kialakítottak. Bekecsen a Nagy-hegyi tanösvényt járhatod végig, ha szeretnél alaposan megismerkedni a borvidék élővilágával, geológiájával és szőlőkultúrájával. A kilátópontokból a panorámában gyönyörködhetsz.
Erdőbényén a Lőcse-dűlő tanösvényen a szőlő életútjával ismerkedhetsz. A Bodrogkeresztúri Kilátópontról a Tokaji-hegytől Sárospatakig ellátni. Ha pedig érdekelnek a részletek, távcsövön át hozhatod közelebb a tájat.
Bodrogkeresztúr
Hegyalján kincseket rejt a föld! Bodrog- keresztúron kb. 5-6 ezer évvel ezelőtti kőrézkori sírokat találtak a régészek. Olyan sok leletet ástak ki, hogy elnevezték bodrogkeresztúri kultúrának, és azóta a máshol talált hasonló leleteket is így nevezik.
Az egyik legértékesebb lelet az arany ékszerekből álló, 3 ezer éves Dereszla kincse, amit a Dereszla-domb keleti lejtőjén találtak 1918-ban..