Tokaj-Hegyalja a legendák és csodák földje, ahol óriások harcából hegy nő, amelyen aztán boszorkányok járják táncukat. Ahol a varázserejű föld arany vesszőt terem, és tündér könnye nektárt fakaszt, ahol tekervényes pincerendszerek mélyén érlelik a világhíres aszút. Ahol fenséges kastélyok, évszázados épületek mesélnek a kíváncsi utazónak. És ahol még az is megtörténhet, hogy Szeles, a gólya és Berkec, a béka elválaszthatatlan barátok lesznek, és együtt járják a vidéket Sátortól Sátorig.
Tokaj-Hegyalja a legendák és csodák földje, ahol óriások harcából hegy nő, amelyen aztán boszorkányok járják táncukat. Ahol a varázserejű föld arany vesszőt terem, és tündér könnye nektárt fakaszt, ahol tekervényes pincerendszerek mélyén érlelik a világhíres aszút. Ahol fenséges kastélyok, évszázados épületek mesélnek a kíváncsi utazónak.
És ahol még az is megtörténhet, hogy Szeles, a gólya és Berkec, a béka elválaszthatatlan barátok lesznek, és együtt járják a vidéket Sátortól Sátorig.
TÉRKÉP
Hercegkút
világörökségi helyszín
Hercegkúton két világörökségi helyszín található: a község északnyugati részén a Kőporosi pincesor, délkeleten pedig a Gombos-hegyi pincesor. A hegyoldalba vájt, egymás felett négy szinten sorakozó pincesorok mesebeli látványt keltenek. A háromszög alakú, kővel rakott pincebejáratok sora a tokaji borvidék egyik szimbólumává vált.
A hercegkúti pincéket az ide érkező sváb telepesek vájták a hegyoldalba az 1700-as évek közepén. Ezekben laktak, mielőtt a falu házai felépültek.
Sárospatak
világörökségi helyszín
A sárospataki Rákóczi várkastély parkja alatt húzódik Tokaj-Hegyalja egyik legnagyobb és legszebb pincéje. Régen királyok és fejedelmek tulajdona volt, nagytermében a Rákóczi család kóstolta borait. Azért különleges, mert hegyalja pincéi általában alacsony, keskeny járatok, amelyekben a hordók között éppen egy ember fér el 
kényelmesen. Ilyen pompás nagyterme ezen kívül csak a tokaji Rákóczi Pincének van.
A pincék falait a Cladosporium Cellare nevű nemespenész borítja. Ez nagyon fontos a borok érlelése szempontjából, mert biztosítja a pincék egyenletes páratartalmát.
Sátoraljaújhely
világörökségi helyszín
A sátoraljaújhelyi Ungvári pincék mesebeli hangulatot keltenek. A pincéket az 1200-as években pálos szerzetesek kezdték el kivájni, és a borok érlelése mellett menedéknek, tárolónak is használták árvízkor vagy harcok idején. A 27 pincéhez több mint 10 km járatrendszer tartozik, és akár 13 000 hordó bort lehet tárolni bennük
Tudtad?Sátoraljaújhelyen van az egyetlen bortemplom. A fatornyos, erdélyi vártemplomra emlékeztető épület nem templomnak, hanem közpincének épült, borfeldolgozó üzemmel és saját pincerendszerrel.
Tolcsva
világörökségi helyszín
Tolcsva nyugati domboldalának mélyén egyedülálló pincerendszerek húzódnak. Ezeket a középkorban, a 13. századtól kezdve vájták a puha vulkáni tufába. Az Oremus pincék és a Tolcsvai Bormúzeum pincéi világörökségi helyszínek. Az Oremus pincelabirintus 4 km hosszú, többszintes járataiban sok ezer hordó és palack bor pihen.
Tudtad?Az Oremus egy híres sátoraljaújhelyi dűlő és egy szőlőfajta neve. A legenda szerint Szepsy Laczkó Máté erdőbényei református prédikátor az Oremus-dűlőben termett szőlőből készítette az első aszúbort Lorántffy Zsuzsannának.
Vámosújfalu
A Bodrog jobb partján vezetett régen a Galíciai kereskedelmi út, amely összekötötte Pestet és Galíciát (ma Lengyelország és Ukrajna területén van). A hegyaljai útszakasznak több vízfolyást kellett áthidalnia, mivel erre folynak a hegyekből a patakok a Bodrogba. Vámosújfalun a Tolcsva-patak fölé hosszú, hatlyukú híd épült. Általában csak két lyukon csörgedezik a patak, áradáskor azonban előfordul, hogy mind a hat lyukon keresztül zubog a víz.
Tudtad?Sárospatak és Szegilong között ma is nyolc régi, boltozott kőhíd áll. A szegilongi, a sárazsadányi és az olaszliszkai hidak különlegesek a csúcsíves formájuk miatt. Ilyeneket csak Hegyalján láthatsz!
Tolcsva
A tokaji borvidék fajtaborai elsősorban furmint és hárslevelű, kisebb arányban sárga muskotály szőlőből készülnek. A szamorodni az egészséges és a nemes rothadásnak indult, vegyesen szedett fürtök bogyóiból készül. Az aszúbor alapját a külön szedett aszúszemek adják. A Tolcsvai-medence mikroklímája különösen kedvez a kései szüretnek, amely a természetes édes borok egyik titka.
Tudtad?Ma Tokaj-Hegyalján csak ezt a 6 fajta szőlőt lehet termelni: furmint, hárslevelű, sárga muskotály, kövérszőlő, zéta, kabar.
Tokaj
A borvidék legdélibb városa, egyben névadója Tokaj. A tokaji név világszerte egyet jelent az aszúval, amit a borok királyának és a királyok borának is neveznek. Az aszúborhoz az aszúszemeket, azaz a Botrytis cinerea gomba által megtámadott és nemesen rothadt (töppedt) szőlőbogyókat október-novemberben szemenként szüretelik.
Tudtad?Az aszúbor lehet 5 vagy 6 puttonyos, attól függően, hogy hány puttony (kb. 25 l) aszúszemet adnak egy gönci hordó (136 l) alapborhoz vagy forrásban lévő musthoz (murcihoz). Az aszút legalább 2 évig tölgyfa hordóban érlelik.
Tarcal
A hegyaljai szőlők javarészt uralkodók és főurak birtokában voltak. A tehetős birtokosok a mezővárosokban építették fel kúriáikat és kastélyaikat. A díszes kastélyok gazdagságot és műveltséget sugároztak, nagy kertek és pincék tartoztak hozzájuk. Tarcalon található a Rákóczi család egyik udvarháza, és a fényűző Degenfeld-kastély.
Tudtad?A Rákócziak voltak Hegyalja legnagyobb birtokosai. A család kastélyaival és udvarházaival több hegyaljai településen, így Bodrogkeresztúron, Tokajban, Tállyán és Mádon is találkozhatsz.
Tállya
Tállya dűlőit a geológiai adottságok miatt Tokaj-Hegyalja legjobb szőlőtermő helyei között tartják számon. Az itteni Kopasz-hegyen és Dorgó-tetőn hatalmas tájseb emlékezetet rá, hogy közel száz éve bányásszák az andezitet, amit útépítésekhez és vasúti töltésekhez használnak.
Tudtad?II. Rákóczi Ferenc szőlőbirtokainak jövedelméből fedezte a szabadságharc költségeinek nagy részét. A folyékony aranynak is nevezett aszút bordiplomáciai eszközként uralkodók támogatásának elnyerésére is bevetette.
Szerencs
A Hegyaljára kevéssé jellemző ipar egyik központja Szerencsen alakult ki. Az 1889-ben alapított cukorgyárat 2008-ban bezárták. Egyes épületei műemléki védettséget kaptak. A bejárata előtti emlékparkban megnézheted a gyár bronzból öntött makettjét. A szomszédjában nyitották meg 1923-ban a csokoládégyárat, amely Szerencsi Bonbon néven máig működik. Finomságait a Csokoládé Fesztiválon is megkóstolhatod.
Tudtad?Szerencset Hegyalja kapujának is nevezik. Ezt szimbolizálja a kapuzat, amely a Miskolc felől érkezőket fogadja a város határában.
Sátoraljaújhely
Kazinczy Ferenc író, költő és a nyelvújítás vezéralakja 25 évig élt Széphalmon. Az 1800-as évek elején innen irányította a magyar irodalmi életet és a magyar nyelv megújítását. A háza helyén ma emlékcsarnok áll. A körülötte elterülő emlékpark rengeteg kincset rejt. Itt van a Magyar Nyelv Múzeuma, a Kazinczy sírkert, több érdekes szobor és történelmi emlék is.
Tudtad?Széphalom ma Sátoraljaújhely egyik városrésze. Eredetileg Kisbányácskának hívták, és önálló falu volt. Kazinczy nevezte el Széphalomnak.
Sárospatak
A sárospataki Rákóczi-vár büszkén magasodik a Bodrog fölé. A Vörös-torony helyenként akár 7 méter vastag falai mögött védőfolyosó húzódik. Szűk lőréseiből biztonságban tüzelhettek a várvédők az ellenségre. Az öreg palota lovagtermében tartotta II. Rákóczi Ferenc az utolsó kuruc országgyűlést. Az erődszerű toronyhoz hangulatos várkastély kapcsolódik. Legszebb része az oszlopos-árkádos Lorántffy-loggia.
Tudtad?Hogy Hegyalja és a Rákócziak története milyen szorosan összeforrt, arról mindent megtudhatsz, ha megnézed a vármúzeumban a Rákócziak dicső kora című kiállítást.
Szegilong
A bodrogzugi Long-erdőről elnevezett falunál a Bodrog partja szakadékos, és a víz helyenként akár 10 méter mély is lehet. A tiszta vízben ponty, dévérkeszeg, amur, csuka, süllő él, és 50-60 kilós harcsák is előfordulnak. A partszakasz népszerű horgászhely.
Tudtad?Szegilongot kőporosnak is nevezték, mert kőport bányásztak a környékén. Az egykori kőporbányákat Szegilong és Szegi határában Kelet-Közép-Európa legnagyobb, kétszintes borospince-rendszere köti össze.
Szegi
Tokaj-Hegyalja legendáiból kalandos tündérregényt lehetne írni, óriásokkal, tündérekkel, kincsekkel, várakkal és titkos alagutakkal. A Szegi várról például az a történet járja, hogy elsüllyedt, és a kincsei után kutató helyiek különös írással írt palackpostát találtak. Abban pedig üzenet állt, hogy ne ássanak a kincs után, mert ha megnyitják a hegyet, a benne rejlő tengerszem elárasztja a vidéket.
Tudtad?A szőlő Hegyalja legdrágább, de nem egyedüli kincse. A természet bőkezűen bánt az itteni településekkel. Szeginek például a porcelángyártáshoz használt kaolin jutott, noha a bánya és a gyár már rég bezárt.
Sárazsadány
A hegyaljai falvak lakói a szőlőművelés mellett különféle foglalkozásokból biztosították megélhetésüket. A Bodrog-parti Sárazsadány lakói egykor főleg halászattal foglalkoztak. Az itteni néprajzi kiállítás Hegyalja valamennyi hagyományos mesterségét és eszközeit bemutatja, a halászattól, a méhészeten, a fazekasságon, a földművelésen át a népi gyógyászatig.
Tudtad?A Bodrog a horgászok és a vízitúrázók paradicsoma. Mielőtt vízre szállsz vagy kiveted a csalit, szerezd be hozzájuk az engedélyt!
Rátka
Hegyalja népessége a török háborúk, a Rákóczi-szabadságharc és az akkoriban pusztító kolerajárványok miatt erősen megfogyatkozott. Részben a népesség pótlására, részben az akkorra már nemzetközi hírű borkultúra folytatására a XVIII. század közepén német telepesek érkeztek. A sváb hagyományokat a mai napig őrzik Hercegkúton és Rátkán: van német óvoda és iskola, sváb zenekar, tájház és ünnepek.
Tudtad?Rátkai Schwaben parkban látható Betelepülési emlékmű az „ulmi skatulyát”, azaz egy dereglyét ábrázol, amellyel annak idején a sváb családok Magyarországra érkeztek.
Olaszliszka
A Bodrog egyik kanyarjánál fekvő Olaszliszka homokos partja ideális pihenőhely a vízitúrázóknak. Itt kezdődik, és Tokajig tart a Tisza és Bodrog által határolt Bodrogzug. A vadregényes természetvédelmi terület élővilága különleges. Holtágaiban sulyom, mocsárrétjein kornistárnics, ligeterdeiben feketególya él.
Tudtad?Bodrogzug a téli hóolvadáskor és a tavaszi esők idején is teljesen víz alá kerülhet. Az árvíz levonulása után visszamaradó tavak, morotvák, holtágak víztükréről felszálló pára létfontosságú a szőlő aszúsodásához.
Mezőzombor
Tokaj-Hegyalja dűlőit patinás, történelmi borházak ékesítik. Az egyik leghíresebb a Mezőzombori Sárga Borház. A borház a Disznókő birtokhoz tartozik, amely a múltban nagy magyar nemesi családok birtoka volt. A mai borházat gróf Lónyay Menyhért országgyűlési képviselő, pénzügyminiszter, miniszterelnök építtette présháznak a 19. század közepén. Ma étterem működik benne.
Tudtad?A szőlőhegy tetején egy hatalmas szikla található, amelynek formája vaddisznóra emlékeztet. Erről a szikláról kapta a nevét a dűlő és a birtok.
Monok
1802-ben Monokon született Kossuth Lajos. Szülőháza megmaradt az eredeti formájában, és ma Kossuth emlékkiállítás látható benne. Itt megismerheted a nemzeti függetlenségért vívott harc kimagasló politikusának életútját és az 1848-49-es szabadságharc történetét.
Tudtad?Kossuth Lajos születése után nem sokkal a családja Olaszliszkára költözött. Az egykori postamester házat, amelyben laktak, a mai napig Kossuth-háznak nevezik.
Mád
Tokaj-Hegyalja települési képét a dombokon és völgyekben sorakozó történelmi mezővárosok határozzák meg, közéjük tartozott Mád is. A választott vezetők által irányított mezővárosok legfontosabb kiváltsága a vásártartási jog volt. A mezővárosokban virágzott a kereskedelem és az ipar, így sorra épültek a kereskedők, iparosok, nemesek díszes, városias épületei.
Tudtad?A mezővárosoknak általában nem volt joguk városfalat építeni, így sokszor a nyílt mezőn álltak, a falvakhoz hasonlóan. Innen ered a mezőváros elnevezés.
Legyesbénye
Tokaj-Hegyalján Magyarország négy tája ér össze: Zempléni-hegység, Taktaköz, Nyírség, Bodrogköz. Legyesbénye Hegyalja legnyugatibb települése, itt találkozik a folyók hordalékán kialakult Taktaköz a Zempléni-hegység lankás dombjaival. A Legyesbénye feletti Fúló-hegy régészeti lelőhely.
Tudtad?A legyesbényei sétáló- és emlékparkban Szent István, Szent László és Mária 4 méter magas szobrai és Tokaj-Hegyaljáról szóló idézetekkel vésett szabadtéri kőkönyvtár vigyázzák a tájat.
Hercegkút
Tokaj-Hegyalja legkülönlegesebb építményei a borospincék. Mindegyiknek más a története, a kialakítása és a hangulata. Vannak zegzugos pincelabirintusok, fényűző földalatti lovagtermek, és kis lyukpincék is. A hercegkúti pincék is lyukpincék, vagyis egy pincelejárthoz egy pinceág tartozik. Hagyományosan egy ág egy család tulajdonában van.
Tudtad?A térségben összesen hat pince kiemelt világörökségi helyszín: a hercegkúti Kőporosi és Gombos-hegyi pincesorok; a sárospataki Rákóczi-pince; a Tolcsvai Bormúzeum pincéi; a tolcsvai Oremus pincék és a sátoraljaújhelyi Ungvári pincesor.
Golop
Tokaj-Hegyalját észak-déli irányban a 39-es főút szeli át. Régen erre vezetett a Kassa–Eperjes–Bártfa Borút, amelyen a kereskedők északra szállították a tokaji borokat. A mai főút közelében van Golop, ahol a Vay család két kastélyt is építtetett. Ezek között húzódott egykor Abaúj és Zemplén vármegye határa, amelynek helyét ma tujasor jelöli.
Tudtad?A borvidék több településén állnak különös fainstallációk, amelyeket építészhallgatók készítettek. Az ihletet a környezetből merítették. Így kerültek kádárgúlák Golop vasútállomására, periszkópkilátó és füstölő Szerencsre, Fülöp-emlékmű Bodrogkeresztúrra, Tűzvíznéző sziget Bodrogkisfaludra.
Erdőhorváti
Tokaj-Hegyalja híres gasztronómiai különlegessége az erdőhorváti főtt-sült, kerek perec. A 20. században Erdőhorváti nemcsak Hegyalja, hanem az ország egyik perecsütő központjává is vált. A perecsütő asszonyok 10-esével felfűzve árusították portékájukat a hegyaljai vásárokon.
Tudtad?Az üvegpalack csak a 18. században terjedt el, előtte hordóban vagy bőrtömlőben szállították a bort. A palackokat az erdei hutákban gyártották. A Zempléni-hegységben lévő apró falvak – Óhuta, Középhuta, Újhuta, Háromhuta, Kishuta, Nagyhuta, Vágáshuta – nevükben őrzik az egykori üveghuták emlékét.
Erdőbénye
A tokaji borvidék mértani közepén, a Mulató-hegy körül sorakoznak Erdőbénye házai. A település messze földön híres kádármestereiről. A régi szüreti mulatságok látványos attrakciója volt a hordókészítés fázisait megelevenítő kádártánc, amit ma Bor, Mámor, Bénye… fesztiválon te is megnézhetsz.
Tudtad?A hordó alapanyaga befolyásolja a bor érését, zamatát és színét. A Zempléni-hegység barna erdőtalaján nő a kocsánytalan tölgy, amiből a Tokaj-hegyaljai hordók készülnek: a 136 literes gönci hordó, a 210 literes szerednyei hordó és a 68 literes átalag.
Bodrogolaszi
A hegyaljai települések gazdag története egészen az Árpád-korig nyúlik vissza. Az Árpád-házi királyok korából több templom a mai napig megmaradt, és ezek a térség épített örökségének fontos részei. Az egyik legértékesebb és legrégebbi templom Bodrogolasziban van. A Szentháromság templom egy Bodrog-parti magaslatra épült, így akár vízen, akár országúton érkezett valaki, már messziről láthatta a tornyát.
Tudtad?Hegyalja különlegessége, hogy az apró településeken több különböző felekezet is békességben élt együtt. Katolikus, református, evangélikus, görög katolikus templomok és zsinagógák épültek egymáshoz közel.
Bodrogkisfalud
Tokaj-Hegyalján, a Bodrog mentén kis falvak sorakoznak, akárcsak egy nyakláncra felfűzött gyöngyszemek. A falvak tájházaiban őrzik a régi hagyományokat, népszokásokat és a helyi mesterségekhez kapcsolódó tudást. A Bodrogkisfaludi Tájház eredeti, jellegzetes parasztház, ha ellátogatsz oda, megismerheted, hogyan éltek régen a falusiak.
Tudtad?Bodrogkisfaludot csak egy utca választja el Bodrogkeresztúrtól, és a másik irányban Szegi is csak egy kőhajításnyira van.
Makkoshotyka
Az apró hegyaljai falu nevét a kirándulók jól ismerik, mert erre vezet az Országos Kéktúra útvonala. A Zempléni-hegység tölgyeseiben vaddisznó, szarvas, őz és muflon is él. Sőt, visszatelepülőben van az eredetileg őshonos hiúz és farkas. Ha arra kirándulsz, keresd meg a Hotyka-patak mellett az erdészemlékművet, és olvasd el az erdő fohászát!
Tudtad?Ha a Zemplént szeretnéd felfedezni, járd végig a Rákóczi-túrát. A majdnem 60 km-es útvonal érinti Erdőhorvátit, Hercegkutat és Sárospatakot is. Sátoraljaújhelyen, a Kalandpark területén kanyargó Magas-hegyi tanösvény vár.
Abaújszántó
Egy régi mondás szerint Sátornál kezdődik és Sátornál végződik Tokaj-Hegyalja. Az abaújszántói Sátor-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy a borvidék szőlőit északról óvó Zempléni-hegység része. A harmadik sátor a tokaji Kopasz-hegy.
Tudtad?A hegyek vulkáni kőzetei adják az ásványokban gazdag nyiroktalajok, a lösz pedig a lösztalajok alapját, amelyeken a tokaji szőlők teremnek.
Bekecs
Tokaj-Hegyalja jellegzetességeinek és történetének bemutatására több tanösvényt is kialakítottak. Bekecsen a Nagy-hegyi tanösvényt járhatod végig, ha szeretnél alaposan megismerkedni a borvidék élővilágával, geológiájával és szőlőkultúrájával. A kilátópontokból a panorámában gyönyörködhetsz.
Tudtad?Erdőbényén a Lőcse-dűlő tanösvényen a szőlő életútjával ismerkedhetsz. A Bodrogkeresztúri Kilátópontról a Tokaji-hegytől Sárospatakig ellátni. Ha pedig érdekelnek a részletek, távcsövön át hozhatod közelebb a tájat.
Bodrogkeresztúr
Hegyalján kincseket rejt a föld! Bodrog- keresztúron kb. 5-6 ezer évvel ezelőtti kőrézkori sírokat találtak a régészek. Olyan sok leletet ástak ki, hogy elnevezték bodrogkeresztúri kultúrának, és azóta a máshol talált hasonló leleteket is így nevezik.
Tudtad?Az egyik legértékesebb lelet az arany ékszerekből álló, 3 ezer éves Dereszla kincse, amit a Dereszla-domb keleti lejtőjén találtak 1918-ban..
JÁTÉK
